Szeretetfény masszázs referencia

Céljaim:

• Szeretnék jobban összehangolódni a testemmel.
• Szeretném, ha úgy tudnék tekinteni magamra, - olyan elfogadással, - hogy igazán jól érezzem magam a bőrömben.
• 50 éves elmúltam. Mostanra eljutottam odáig, hogy átéljem azt, hogy a fizikai valóságunk nem „büntetés” a léleknek, hanem hatalmas lehetőség a tapasztalásra és a fejlődésre az anyag és a múlandóság által. Végre beláttam, hogy a testem: a lelkem és szellemem szentélye valóban.
• Beláttam, - de szeretném zsigerileg, örömmel, elfogadással érezni! Ezért jöttem el Hozzád.

Hogyan viselkedek?

• Nem szeretem, ha valaki masszíroz. (Nagyon kevés embertől tudom elfogadni.) Túlzott bizalmaskodásnak érzem, és zsigerileg összehúzódok tőle, mint egy süni, - az ellazulás helyett.
• Segítséget kérni jöttem egy „masszőrhöz”, - nem azért mert élvezem, - hanem azért, mert ki nem állhatom az ilyen érintéseket!
• Előállok, amikor legszívesebben elfutnék.

Amikor elkezdtük, úgy éreztem, egy szertartásra jöttem. Mielőtt elkezdődött volna a „kezelés” összekötöttük az eget a földdel, magunkat a végtelen Erővel, és egymással is összekapcsolódtunk szívből. Így, ebben az emelkedett jelenlétben már felkészülten kezdődött a kezelés: nem volt kétség bennem és félelem sem. Nagyon szépen vezettél végig ezen az előkészítő folyamaton, így teljes biztonság és hála öntött el, mire oda értünk, hogy „belevágjunk”. A kezelés maga elképesztően egyszerű volt. Nem volt benne a világon (számomra :D) semmi félelmetes. Mégis újra átéltem, hogy a legegyszerűbb dolgok: mennyire alapvetőek tudnak lenni. Épp erre a zsigeri jóérzésre vágytam! Épp erre a biztonságra. Teljesen kikapcsoltam közben. Nem „kattogott az agyam”, de nem is aludtam. Elfogadtam azt, ami történt. Elfogadtam minden porcikámmal. Olyan volt, mintha kezeiden keresztül feltöltötted volna az egész testemet meleggel, elfogadással, erővel, szeretettel.

És volt egy pillanat, amikor – (el sem tudom képzelni, hogy csináltad, mert közben nem „lestem”, végig becsukott szemmel éltem át,) – végighúztad a kezed az egész testemen, és utána, hozzám sem érve, mintha föltöltötted volna a fizikai határom kisugárzását is erővel. Ez volt a legfantasztikusabb érzés talán! Úgy éreztem, a testemben, - teljes valómban látsz! Elképesztő hála és jóleső kíváncsiság, - a felfedezés kíváncsisága él bennem azóta is. Hogyan alakul az együttműködés? Veled, - magammal, és megújuló szövetségünkkel létezésünk iránt.